Kárpátutak: Észak-Magyarország, Felvidék és Lengyelország: Az Aranyásók útján a Fehér-hegy felhagyott riolitbányájához és Királykútra - Egy hét a csodálatos Zemplén hegyei között, az “aranygombos" Telkibányán, 2022. aug. 28

2023. január 30., hétfő

Az Aranyásók útján a Fehér-hegy felhagyott riolitbányájához és Királykútra - Egy hét a csodálatos Zemplén hegyei között, az “aranygombos" Telkibányán, 2022. aug. 28 - szept. 3. között

Elérkezett a hazautazásunk előtti utolsó nap, amikor a Telkibányához közeli Fehér-hegyen kirándultunk.
Telkibánya egykor arany- és ezüstbányászata világhírű volt, de az erdőben még most is láthatóak a középkorban Koncfalvának nevezett bányatelep maradványai.
Felkerestük a felhagyott riolitbányát is, ahol még mindig találhatóak szép ásványok. Aztán itt van a jegesbarlang (napjainkban már nem járható), az Aranyásók útja tanösvény, Mátyás király kútja és Szép Ilonka sírja is.

A felvételek 2022. szeptember 2-án készültek.

Elindultunk gyalogos utunkon, az egykori Koncfalva és a riolitbánya felé....

Megérkeztünk Koncfalva romjaihoz....

Az előző tábla egyik kinagyított részlete

Koncfalva maradványai....

Tovább a Fehér-hegyi kőfejtőhöz....

Már útközben is találtunk érdekes köveket

Itt aztán rengeteg érdekes követ találtunk....

Elindultunk a riolitbánya udvarának belseje felé

Pár szép riolit darab....

Sajnos a napsütésből keveset láttunk ma is....

....viszont annál több követ, ásványt...

A bánya panorámája

Középen mintha egy madár vagy majom koponyacsontja lenne

Már visszafelé, de az út tartogatott még néhány érdekességet...


Megérkeztünk Királykútra, az Erdész-Bányász-Barátság pihenőhelyhez

Tábla a pihenőhelyen, aminek mindkét részlete itt alább olvasható....

ERDÉSZ-BÁNYÁSZ-BARÁTSÁG PIHENŐHELY

A telkibányai nemesércbányászat kezdetével nem állnak rendelkezésre adatok. Károly Róbert 1341-ben mint királyi bányateleknek szabályozza határait. Nagy Lajos "Telukyt" bányavárosi kiváltságaiban megerősítette. Fénykorát Zsigmond király korában élte, amikor az írások mint bástyákkal és falakkal megerősített helyet említik. A jelentős bányászatról még ma is több ezer akna, és több mint 80 táró nyoma tanúskodik. Ércbányászatának jelentőségét, és bányavárosi rangját akkor veszti el, amikor a bányászat mélyebb szintre kerül, a tellérek elszegényednek és Amerika felfedezése után a nemesfém arak visszaesnek.

A Rákóczi-szabadságharc kisebb fellendülést hozott, az újabb feltárások és bányaműveletek a XIX. század végéig folynak. A bányászat 1880-ban fejeződik be. 1950 és 1960 között nagy arányú kutatások indulnak, de gazdaságosan kitermelhető nemesércet nem tárnak fel.
A veresvízi bányában 1443-ban bekövetkezett bányaszerencsétlenségnek Tompa Mihály a "Veresvíz" című balladája állít emléket.

A bányaműveléshez, az ércek feldolgozásához nagy mennyiségű faanyagra volt szükség, ezért a bányászat és az erdészet között szoros szakmai kapcsolat alakult ki. A fejlődés következtében az ősi szakmák már távol kerültek egymástól, de a testvéri egyetértés és barátság fennmaradt, aminek a bizonyítéka az 1974-ben létrehozott Erdész-Bányász-Barátság pihenőhely és emléktáró.

KIRÁLYKÚT

Aranygombos Telkibányától alig 5 km-re, vadregényes környezetben tárul elénk Királykút, vagy pontosabban Mátyás király kútja, mely a természeti kincsekben és történelmi-történeti emlékekben olyan gazdag Zempléni-hegység észak-nyugati részének egyik legismertebb és legkedveltebb kirándulóhelye.

A közút túlsó oldalán, innen 2 perc sétával érhető el a névadó forrás. Hazánk egyetlen jegesbarlangja, egyik leghidegebb vizű forrása és régmúlt időkből származó szép-szomorú története teszi méltán különlegessé és kedveltté e kirándulóhelyet, mely legendás királyunk, Hunyadi Mátyás látogatásának és a néphagyomány szerint Szép Ilonkával folytatott szerelmi románcának emlékét őrzi. A szépséges leány megható történetét - ki a forrás melletti sírban alussza örök álmát - Tompa Mihály beszéli el 'Király kútja' című versében.

A forrás feletti jegesbarlang mélye szintén izgalmas látnivalót rejt: a korabeli bányajárat egy évről-évre megújuló természeti jelenségnek, egy európai viszonyalatban szinte egyedülálló jegesedési folyamatnak a helyszíne.

A közút innenső oldalán kialakított erdész-bányász-barátság pihenőhely, az emléktáró és a faragott kopjafa a térség kiemelkedő bányászattörténeti vonatkozásának állít emléket: a közeli bányásztelep, Koncfalva egykori lakói e helyen, az itt folyó patak vízével hajtott különböző törők, őrlők és zúzók segítségével végezték az ércfeldolgozás bonyolult műveleteit; a Telkibánya környéki erdők alatt pedig hazánk mai területének egyik leggazdagabb arany- és ezüstbányáit rejti a föld gyomra...