A megérkezésünk utáni első napra frissen, fiatalosan mindjárt egy nehéz túrát választottunk 😊, a 650 m magas Nagy-Amadéra és az Aba nemzetség várának romjaihoz, az Amadé-várhoz, közben még az erdő mélyén, magas fák közt megbúvó gönci pálos kolostorromhoz is.
Az Ezüstfenyő Hotel mellől indultunk a piros sáv jelzésen, ami először a gönci pálos kolostorromhoz vezet. Innen folytattuk utunkat a Nagy-Amadé tetejére, ami már nehéz szakasz volt. Vadregényes, sűrű erdő, tele kövekkel, kidőlt fákkal, erős emelkedésekkel, lejtőkkel, kis patakokkal, amin úgy kellett átugrálni. Közben egy hegyet is meg kellett mászni, aztán ismét le. A Nagy-Amadéra az utolsó szakasz volt a legnehezebb, erősen emelkedett az út.
Az egész út amit megtettünk 16,5 km volt, szintben pedig 590 m volt. Így elmondhatjuk, hogy ez egy igazi kihívás volt!
A felvételek 2022. augusztus 29-én készültek.
|
Az egykori Károlyi-vadászkastély, az Ezüstfenyő Hotel. Innen indult a túránk....
|
|
A turistaút a dimbes-dombos erdőben
|
|
Mintha egy óriás madár lépkedne felénk
|
|
Potácsház (kulcsoház) az erdőben
|
|
Az első patak, amin át kellett kelni...
|
|
Pihenő - rögtönzött asztal és székek, amit valószínű erdészek készítettek
|
|
Megérkeztünk az erdőben megbúvó gönci pálos kolostorhoz, ahol sokáig mászkáltunk a romok között.... |
|
Még most is vannak lenyűgöző maradványai.... |
|
A kolostort a XIV. század végén kezdték építeni a pálosok
|
|
Információs tábla a romok mellett
|
|
Tovább a Nagy-Amadéhoz |
|
A vadregényes erdő, ahol talán még madár sem jár.... |
|
Ebédidő 😋
|
|
Először az Amadé-várat kerestük fel. Itt sem volt könnyű a haladás.... |
|
Várnak ugyan semmi nyoma, de állítólag egy oszlop-torony maradvány még áll
|
|
Még egyre csak feljebb
|
|
Egy érdekesség: mikor itt bóklásztunk a hatalmas sziklák között, a meredek ösvényeken, SMS érkezett a Yettel-től. Felhívták a figyelmemet a 112-es segélyhívószámra, és további jó utat kívántak. Ők már tudták akkor, figyelték, hogy veszélyes helyen járunk. Mi csak próbáltunk a nehezen járható sziklás terepen két lábon maradni, szerencsére sikeresen.... |
|
Aztán végre feljutottunk a Nagy-Amadé tetejére, a nagy sziklaplatóra, kicsit megpihenni, de hirtelen beborult, és még dörgött is az ég. Eső szerencsére nem jött, és lefelé menet közben újra kisütött a nap....
|
|
Mi ketten
|
|
Lefelé, még az Amadé-vár sziklái között...
|
|
Kis pihenő
|
|
Nekem ez olyan, mintha egy hosszú csőrű madár nézne ki a fatörzsből 🐦
|