Kirándulás a hegyeshalmi Stettni-tónál, és Mosonmagyaróváron a Mosoni-Duna partján és a belvárosban

A múltkori szigetközi kirándulásunk kapcsán jutott eszembe, hogy vannak még régebbi, lányunknál tett kirándulásainkról képeink. Most ezeket pótlom, a hangulatos hegyeshalmi Stettni-tóról és a vadregényes Mosoni-Dunáról, melyek partján szép, kellemes sétákat tettünk négyesben. 

A végén pedig néhány felvétel Mosonmagyaróvárról, ahol a belváros utcái, templomok, szobrok és a vár látszanak....

 

A felvételek 2016-ban és 2017-ben készültek.

A hangulatos hegyeshalmi Stettni-tó

A tó körbesétálását itt kezdtük....

Horgászásra és piknikezésekre, vagy csak egy kellemes sétára kiválóan alkalmas a tó...

Séta Mosonmagyaróváron, a Mosoni-Duna vadregényes partján, a Rudolf Ligetben

A Mosoni-Duna ligetes partja

Férjemmel ketten az egyik kis hídon

A sétány közelében lévő kalandpark egy részlete. A Szigetköz Kalandpark 2013 óta vár mindenkit, aki szeretné egy kicsit megemelni az adrenalinszintjét a szabad levegőn. Kalandparkunk közel három hektáros, gyönyörű, zöld területen fekszik, közvetlenül itt a Mosoni-Duna partján, ahol számos ügyességi, szórakoztató kalandpályán tehetik próbára magukat az erre vállalkozók.....

....de mi most inkább sétáltunk tovább 😊

Lányunk és vejünk...

...és férjem, egy kis pihenőn a vízparton.....

És még egy utolsó kép a Dunáról

Végül séta Mosonmagyaróváron, a belvárosban

A település már a római korban őrhely a limes mentén Ad Flexum néven, a honfoglalás után ispánsági központ, később megyeszékhely volt. Moson földvárát 1271-ben Ottokár cseh király csapatai lerombolták, a tatárjárást követően az óvári várat erősítették meg.

Magyaróvár 1354-ben Nagy Lajostól városi és árumegállítási jogot kapott. A törökök Bécs ellen vonulva többször feldúlták, 1809-ben Napóleon katonái szállták meg a várost. 1529-től Habsburg birtok volt, 1763-tól 1945-ig Habsburg magánbirtok.

Míg Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, addig Moson a gazdálkodók, kereskedők lakta nagyközség volt. A két városrész 1939-ben egyesült, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt alkotják a jelenlegi 30.000 lakosú várost.

A Lajta

Indulunk belvárosi sétánkra - a Fő utca és Magyar utca találkozásánál a téren (régi Vámház tér) a betelepülő németek (svábok) hajós emlékműve. Rieger Tibor alkotása.

Hőnel Béla építész leghíresebb épülete, a magyaróvári Postapalota.
A patinás házat eredetileg saját magánlakásának építette, ami aztán úgy vált postahivatallá, hogy felesége volt a postakezelő. A Városkapu téri emeletes lakóházban kezdetben a posta bérlőként volt jelen a földszinti hivatali helyiségekben. Az emeleten pedig postatiszti lakások voltak.Ez a funkciója hosszú időn keresztül megmaradt.
Az utóbbi években viszont az épület nagy része már üres. Csupán az alsó néhány helyiségben működik a posta, az emeleti lakások évek óta használatlanok.

A Hősi halottak kegyelemi kápolnája....

...és közelebbről

A Szent Gotthárd plébániatemplom....

...és mellette Szent László szobra

Sétálóutca

Középen a Hansági Múzeum

A Fő utca

Az 1924-ig vármegyeháza, a mai városháza, 1892-ben épült neoreneszánsz stílusban.

A Nepomuki Szent János emlékoszlop. A város legszebb barokk szobrát Mária Terézia megkoronázásának emlékére emeltette Hugenstein Károly uradalmi kormányzó.

A vár kapuja...

1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia Habsburg uralkodó veje, agrár-felsőoktatási intézményt alapított az épületben. Ennek jogutódja a vár épületében található Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara.