"Mátraverebély-Szentkút a szlovák – magyar határ mentén, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori magyar ferencesek által vezetett kegyhelyekhez.
A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás.
Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.
1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa
kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.
1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.
1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort.
1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki.
A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék.
A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya.
Napjainkban évente kb. 200.000 zarándok látogatja a szentélyt.
2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van."
A felvételek 2013. szeptember 7-én készültek.
 |
A ferences kegytemplom, a Nagyboldogasszony Bazilika |
 |
"Virágfal" a templommal szemben |
 |
A templom homlokzati oldala |
 |
Szobrok a templom külső falán |
 |
A bejárat |
 |
A bejárat feletti dombormű |
 |
Címerek a templom falán |
 |
A templombelső |
 |
A kegyszobor, melyet 2000. óta öltöztetnek |
 |
Freskók |
 |
A Szentkút, mögötte a kálvária |
 |
Vizét sokan isszák és viszik haza |
 |
A kút tetején lévő szobor |
 |
A kút kicsit közelebbről |
 |
A kutat borító domborművek közelebbről |
 |
Az első dombormű kicsit közelebbről |
 |
A Szentkút történetét leíró tábla.... |
 |
.... és közelebbről, olvasható méretben |
 |
A templom melletti szabadtéri oltár mögött a XIII. században a
Vereb család által, olasz mesterekkel készíttetett Lourdes-i barlang
látható. Falán az imák meghallgatására emlékeztető hálatáblák az egész
világból megtalálhatók. |
 |
Szűz Mária Szobra a barlangban |
 |
Feszület az oltár előtt |
 |
A templommal szemben lévő kálváriára itt lehet felkanyarodni... |
 |
A lépcső felett már látszanak a stációk |
 |
Kápolna a kálvárián.... |
 |
...és a belseje |
 |
Néhány stáció.... |
 |
A kegytemplom a kálváriáról nézve |
 |
Kegytárgyak árusítása |
 |
A kegyhely fényképes térképe |
 |
Leírás Mátraverebélyről |
Az ehhez a naphoz kapcsolódó összes bejegyzés:
Szép rendezett helyen jártatok! Nagyon szép a templom ! Bár én még másmilyent nem láttam, legfeljebb kicsit felújításra szorulót:)
VálaszTörlésKöszi Éva! Valóban szép volt, aztán még felmentünk a templom mögötti hegyre, a remetelakásokat is megnézni. De az majd a következő sorozat lesz....
Törlés