2014. március 7., péntek

Magyarország Nemzeti Kegyhelye - Mátraverebély-Szentkúti látogatás, 2013. szeptember 7.


"Mátraverebély-Szentkút a szlovák – magyar határ mentén, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori magyar ferencesek által vezetett kegyhelyekhez.
A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás.

Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.

1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.

1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 
1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort.

1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki.

A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék.
A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya.
Napjainkban évente kb. 200.000 zarándok látogatja a szentélyt.

2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van."

A fenti idézet - kicsit lerövidítve -  a nemzeti kegyhely honlapjáról származik.

A felvételek 2013. szeptember 7-én készültek.


A ferences kegytemplom, a Nagyboldogasszony Bazilika


"Virágfal" a templommal szemben

A templom homlokzati oldala



Szobrok a templom külső falán



A bejárat

A bejárat feletti dombormű

Címerek a templom falán

A templombelső


A kegyszobor, melyet 2000. óta öltöztetnek


Freskók





A Szentkút, mögötte a kálvária



Vizét sokan isszák és viszik haza


 A kút tetején lévő szobor


A kút kicsit közelebbről

A kutat borító domborművek közelebbről







Az első dombormű kicsit közelebbről

A Szentkút történetét leíró tábla....

 .... és közelebbről, olvasható méretben

A templom melletti szabadtéri oltár mögött a XIII. században a Vereb család által, olasz mesterekkel készíttetett Lourdes-i barlang látható. Falán az imák meghallgatására emlékeztető hálatáblák az egész világból megtalálhatók.




Szűz Mária Szobra a barlangban



Feszület az oltár előtt



A templommal szemben lévő kálváriára itt lehet felkanyarodni...

A lépcső felett már látszanak a stációk


Kápolna a kálvárián....

...és a belseje

Néhány stáció....



A kegytemplom a kálváriáról nézve

Kegytárgyak árusítása

A kegyhely fényképes térképe

Leírás Mátraverebélyről



Az ehhez a naphoz kapcsolódó összes bejegyzés:

2 megjegyzés:

  1. Szép rendezett helyen jártatok! Nagyon szép a templom ! Bár én még másmilyent nem láttam, legfeljebb kicsit felújításra szorulót:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Éva! Valóban szép volt, aztán még felmentünk a templom mögötti hegyre, a remetelakásokat is megnézni. De az majd a következő sorozat lesz....

      Törlés